Bevezető
Görögország már akkor káosz, a dráma, a tragédia és a demokrácia exportőre volt, amikor a nemzetek többsége még csak a szuvlakiról ismerte, páratlan kincsekkel büszkélkedhet. A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg az i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.
Időjárás
Görögország éghajlata rendkívül változatos. Általában a partvidék éghajlata mediterrán, de a tenger mérséklő hatása kelet felé csökken, ezért a zárt medencékben az éghajlat szárazföldi jellegűvé válik. A hegyek által körülzárt völgyekben és a medencékben nyáron rendkívül nagy a hőség, nemegyszer 45-50°C, míg télen például Thesszáliában mínusz 18°C hőmérsékletet is mértek már. Ugyanakkor azokon a területeken, ahová a tengermelléki légáramlatok behatolnak, a hőmérő higanyszála ritkán emelkedik 30°C-nál magasabbra, és a téli mínuszok is ritkák.
A tengeri szél nyáron szabályszerű időközökben támad fel, általában délután 2-3 órakor jelenik meg, és enyhíti a nyári hőséget. Télen gyakoriak a szélviharok is. Görögországban a levegő rendkívül tiszta és száraz, különösen a hegyekben. Az évszakok igen élesen elhatárolódnak egymástól. A nagy hőség általában júniustól válik uralkodóvá, s a nyár vége augusztus utolsó napjaira esik. Ez alatt az idő alatt ritka az eső, a föld kiszárad, a legtöbb folyó kavicsmederré változik, és a növényzet legfeljebb a dús éjjeli harmat révén jut vízhez. Az ég nyáron mindig felhőtlen, az éjszakák csillagosak, a levegő tiszta, igen messzire ellátni.
Szeptemberben gyakoriak a viharos esőzések, majd az októberi szép napok után a tartós esőzés időszaka következik.
Tartós havazás csak a legmagasabb hegyeken fordul elő. A síkságon - ha esik is ritkán hó - gyorsan elolvad. Kemény telek ritkán fordulnak elő, viszont a Parnasszosz, a Tajgetosz és az Olimposz csúcsán még nyáron is hófoltok láthatók. Általában északról délre haladva egyre enyhébbé válik a tél. Északon a januári középhőmérséklet 5 °C, délen 11 °C. Északon a legmelegebb hónap középhőmérséklete 24 °C, délen 28 °C. Athén augusztusi középhőmérséklete 27,5 °C. Nyugatról keletre haladva a csapadék fokozatosan csökken. A legtöbb esőt a jón-tengeri szigetek kapják, ezért itt rendkívül dús a növényzet, míg Athénban egy év alatt mindössze 289 mm eső hullik.
Közlekedés
Görögországot a legkönnyebben repülővel lehet megközelíteni, de autóbusszal, autóval, sőt Olaszországból komppal is eljuthatunk oda. A görög vasúthálózat európai összehasonlításban nem számít sűrűnek (ez részben a természeti adottságoknak is betudható), de a legtöbb (nem szigeten található) városba el lehet jutni vonattal. A távolsági autóbusz-hálózat ugyanakkor elég sűrű, a buszokat a KTEL társaság közlekedteti. Athén és Pireusz között elektromos vasút közlekedik. A szigetvilágban élénk a belföldi hajóközlekedés. Számos hajótársaság üzemeltet menetrend szerinti járatokat. A nagyvárosok tömegközlekedése általában a buszközlekedésen alapul. Kivétel ez alól Athén, ahol az utóbbi években modern metró- és villamos hálózatot építettek ki, illetve Theszaloniki, ahol jelenleg is folyik az első metróvonal építése.
Egészségügy
Bár Görögország balkáni ország és éghajlati viszonyai miatt az ételek gyorsan romlanak, a több mint húsz éves EU tagság és a rendkívül fejlett turizmus következtében az általános egészségügyi és higiéniai viszonyok nagyjából megfelelnek az európai átlagnak. A közegészség jónak mondható, járványveszély nincs.
Görögországban a vezetékes víz iható, de a kisebb településeken inkább palackozott ivóvizet fogyasszunk. A legtöbb szigeten - elsősorban a kisebbeken - nyáron akadozhat a vízellátás, rövidebb-hosszabb ideig vízhiány is előfordulhat. Ezért célszerű a vízzel takarékosan bánni. Az apartmanok melegvíz-ellátását a legtöbb helyen kizárólag napenergiával oldják meg, ezért rossz idő esetén időszakos melegvíz-hiány keletkezhet.
A görög szennyvízelvezető csatornák keskeny méretük miatt könnyen eldugulhatnak a WC-papírtól. Ezt elkerülendő a görögországi szálláshelyeken, apartmanokban és szállodákban (ide tartoznak néha a legszínvonalasabb és legdrágább szállodák is) a WC-papírt külön szemétgyűjtőbe kell dobni. A nyilvános illemhelyek nem jellemzőek.
A legtöbb lakott szigeten van orvosi rendelő, kórház azonban nem mindenhol található. Az állami ambuláns klinikák sokszor csak délelőtt fogadják a betegeket.
Ünnepek
Január 1.: Újév
Január 6.: Vízkereszt
Január 19.: Hamvazó hétfő
Március: A nagyböjt kezdete (változó időpont)
Március 25.: A nemzeti forradalom kezdete (1821)
Április: Nagypéntek (változó időpont)
Május 1.: A munka ünnepe
Június: A Szent Lélek napja (változó időpont)
Augusztus 25.: Nagyboldogasszony
Október 28.: A „NEM” napja (a „nem” Mussolini ultimátumára, és győzelem az olasz hadsereg ellen)
November 8.: Kréta nemzeti ünnepe
November 17.: Diáklázadás a katonai junta ellen (1973)
December 25.-26.: Karácsony
Az utóbbi években érezhetően megszaporodtak a kifejezetten turistákat célzó bűncselekmények, lopások, gépkocsi feltörések. Nagyon vigyázzunk az értékeinkre, ne mászkáljunk éjszaka egyedül a városokban, és az autónkban se hagyjunk semmit látható helyen.
Nyitvatartások
- Üzletek: 9:00-14:00/15:00, majd 18:00-tól estig, de az üdülő településeken ezt sokszor nem tartják be, sokszor délután is, valamint késő éjszakáig nyitva vannak
- Tavernák, kávézók és egyéb szórakozóhelyek szintén az éjszakai órákig nyitva tartanak.
- Posták: üdülőhelyeken csak hétköznap 10:00-14:00, nagyobb városokban szombat délelőtt is
- Bankok: csak hétköznapokon 8:00/9:00-14:00
- Akropolisz Múzeum: hétfőn zárva, keddtől péntekig 8:00-20:00
- Nemzeti Régészeti Múzeum: Hétfő: 13:30-20:00, kedd-vasárnap: 8:00-19:00
- Benaki Múzeum: Hétfő, szerda, péntek, szombat: 9:00-17:00, csütörtök: 9:00-22:00, kedden zárva
Legnépszerűbb úticélok:
Korfu
Korfu szigetén minden megtalálható, ami Görögországban rabul ejti a látogatót: homokos strandok, eldugott öblök, hófehér házak és a kristálykék tenger. Odüsszeusz és Nausziké legendás szigete kiválóan alkalmas családi nyaralásra, vagy akár hosszabb pihenésre is, hiszen a buja, zöld vegetáció és az öblök karéjára épült mediterrán városkák számos különleges látnivalót ígérnek. Korfu - kis területe és viszonylag jó úthálózata miatt - könnyedén elcsábít egy kis barangolásra vagy felfedezőtúrára. A sziget hegyvidékes belső részei ritkán látogatott, elhagyott falvakat őrizgetnek. Itt megfigyelhető a turistáktól szinte érintetlen görög környezet: az itt lakók - leginkább a férfiak - naphosszat üldögélnek beszélgetve, kártyázgatva az egyszerű, alacsony építésű kis házak előtt.
Korfun még az érkezés és a hazaindulás is külön élmény, ugyanis itt található Európa második legrövidebb kifutópályájával rendelkező repülőtere. Ennél fogva aztán nem csak a leszállás izgalmas - amikor szinte a vízre érkezik a gép -, hanem a puszta nézelődés is, Kanoni gátjánál: a hegyoldalra épült éttermek teraszáról úgy látszik, mintha a gépek tőlünk csupán karnyújtásnyira szállnának le vagy fel.
Rodosz
A néphagyományok szerint a sziget neve a dús növényzet és tarka rétek után a rózsa (rhodon) szóból származik. Rodosz a Dodekániszosz legnagyobb szigete, karnyújtásnyira a török szárazföldből hosszan kinyúló Resadiye – félszigettől. Rodosz eszményi terepe lehet azoknak, akik a nyaralásuk idején a strandon történő végtelenített pihenésen kívül egyébre is nyitottak. Sétálhatnak az Óváros keskeny, hangulatos utcáin meglátogathatják az Akropoliszt, Collachiumot, a johanniták kolostorvárosát Petaludeszt, azaz a Pillangók Völgyét. Rodosz szigetét az ókori görög civilizáció máig élő múzeumának is nevezik, természetes és valószerűtlen szépségével, gyönyörű tengerpartjaival, ugyanakkor ideális hely nyaralásra és pihenésre egyaránt.
Kréta
Görögország kétségtelenül a szigetek országa. A legismertebbek közé tartozik Kréta, ahol Zeusz született. A 257 km hosszú sziget olyan, mintha külön kis kontinens lenne Európa és Afrika között. Sokoldalúsága a vízpartot kedvelőknek éppúgy tartogat meglepetést, mint a szurdokvölgyekre, magányos hegyi falvakra vagy a kultúrára kíváncsi turistáknak. Évente több mint 300 napsütéses napon élvezhetik a nyaralók a kristálytiszta Jón-tengert. A szigetet négy hegység tagolja, cseppkőbarlangjainak száma a 300-at is meghaladja. Klímája tökéletes. Legcsodálatosabb természeti látványossága a lenyűgöző Szamaria-szurdokvölgy Nemzeti Park. De ne feledkezzünk el számos történelmi, kulturális és vallási látnivalójáról. A napozás szerelmesei a népes strandok mellett számos csendes tengerparti szakaszt találhatnak, ami ideális hely a tökéletes kikapcsolódásra.
Zakynthos
A Jón szigetcsoport legdélebbi szigete. Természeti szépségeinek és fővárosának köszönhetően a velenceiek "Kelet virágának" nevezték. A sziget déli, dél-keleti partján hosszan elnyúló homokos tengerpartja fürdőzésre kiválóan alkalmas, míg a dél-nyugati partszakasz sziklás és meredek. A sziget egyetlen városa maga a főváros, Zakynthos, ahol még ma is megtalálhatóak a velencei kor emlékei. A sziget egyike a Földközi-tengerben mind ritkábbnak számító tengeri teknős, a Caretta előfordulási helyének, amely kizárólag a Laganas-i öbölben rakja le tojásait. Zakynthos szigetét a nyugodt, pihenésre vágyó Vendégeinknek ajánljuk. Laganas: A sziget legnépszerűbb üdülőhelyeinek egyike. A déli parton található, kb. 11 km-re Zakynthos városától. A 9 km hosszan elnyúló homokos part és a mozgalmas éjszakai élet turisták sokaságát vonzza minden nyáron. A laganas-i öböl 3 aprócska szigetet ölel körül: Pelouzo-t, Marathonisi-t és Agios Sostis-t, melyek motorcsónakkal közelíthetők meg. Laganas híres pezsgő élete számtalan szórakozási lehetőséget biztosít a nyaralók számára. Agios Sostis: 1,5 km-re található Laganas központjától. Barátságos kis üdülőfalu, mely különlegesen tiszta, homokos strandjaival hívja fel magára a figyelmet. A tenger itt lassan mélyülő és már júniusban kellemes hőmérsékletű.
Észak-Görögország
Fiatalos, nyüzsgő, élettel teli üdülőhelyet keres? Paralia ideális választás lesz. Az Olympos hegy árnyékában fekvő település a régió legnagyobb üdülőhelye. Az elmúlt évtizedekben a település folyamatosan fejlődött, bővült, számtalan új kikapcsolódási lehetőséget teremtve az idelátogatóknak. Hosszú, homokos, lassan mélyülő tengerpartja minden korosztály és kisgyermekes családok számára is tökéletesen alkalmas a felhőtlen strandolásra. Az üdülőhelyek lüktető nappali és éjszakai életére vágyók az éttermek, tavernák, kávézók, bárok, clubok végtelen sorából választhatnak kedvükre valót. Az esténként sétálóutcává alakuló tengerparti főutcán rengeteg kis üzlet várja a látogatókat. A történelmi és régészeti emlékek iránt érdeklődők számára szervezett kirándulások állnak rendelkezésre. Meglátogathatják Thesszaloniki és Athén nevezetességeit, megcsodálhatják a bizánci művészet csodáit rejtő Meteora kolostorait. Sétát tehetnek az Olymposon, ahol az ókori görögök hite szerint a főistenek éltek, hajós kirándulás keretében pedig ellátogathatnak a gyönyörű Skiathosra.
Kefalónia
A hely rögtön rabul ejti az idelátogatót, amint a Jóntenger legizgalmasabb és legvadregényesebb szigetére ér, amely a ,,futószalag,, turizmustól szinte még érintetlen. Kirándulások, tengerparti napozások, fürdőzések alkalmával meggyőződhetünk róla, hogy a természet milyen csodásan érintetlen még itt. Nem véletlen, hogy pár évvel ezelőtt itt forgatták a világ összes mozijában játszott romantikus filmet, a Corelli kapitány mandolinját, melyet Nicolas Cage és Penelope Cruz neve fémjelez.
A sziget festőien szép tájait és partjait a filmben is megcsodálhatjuk. Kefalonia arculatának meghatározója az Enos hegység, mely mint a tenger, úgy hullámzik
végig a szigeten. Ritka feketefenyő erdőkkel borított vonulata sok védett növénynek és állatfajnak ad otthont. A sziget termékeny síkságai zamatos gyümölcsökkel és zöldségekkel, szőlővel örvendeztetik meg az itt élőket. Itt készül a híres Robola bor is. A hegyoldalakon méhkaptárakba hordják a méhek a különlegesnek számító zsályamézet. Helyi specialitás a fekete mazsola, amelyet az angol királyi család innen szállíttat az udvari cukrászoknak. Kefalonia egyedülállóan szép homokos strandjaival lett méltán kedvelt az idelátógatók körében,amelyek eldugott öblökben rejtőznek, vagy hosszan elnyúlnak, lustálkodásra csábítva. A híres strandokat római, velencei és bizánci romok tagolják.
Lefkada
Lefkada a Görögország nyugati partvonala mentén húzódó Jón-szigetek tagja. A sziget északi részét egy földnyelv köti össze a szárazfölddel. Lefkada nyugati partját sziklás, hatalmas hegyek kísérik, melyek csodálatos látványt nyújtanak a magasból a parti utakon haladva. A hatalmas sziklákat több helyen kisebb festői tengeröblök tarkítják, melyek közül a leghíresebb Porto Katsiki, ahol kristálytiszta kék tengerben élvezhetjük a nyári napsütést. A gyönyörű öblök partja fehér homokos, apró kavicsos és sekély vizű, amely kiválóan alkalmas fürdőzésre. A sziget keleti partján több tengerparti nyaralóhely található, csodálatos kilátással Lefkada és a szárazföld között elhelyezkedő szigetekre, melyek között a leghíresebb az Onassis család tulajdonában lévő Skorpió sziget. A legnagyobb nyaralóhely Nidri, amely több mint 3 kilométer hosszan kíséri a homokos, apró kavicsos tengerpartot. A településen szórakozóhelyek, éttermek, tavernák, bárok és üzletek sokasága várja az idelátogatókat. Lefkadán és környező szigetekre számtalan kirándulási lehetőséggel várják a vendégeket. Érdemes a sziget szépségeinek felfedezésére autóval vagy robogóval elindulni, a különböző tengerparti öblökben egész napot eltölteni. A természeti szépségekben gazdag, zöld sziget belsejében igazi, a turizmus által még érintetlen görög falvakat fedezhetünk fel.